Katolikus Egyház és a pedofil botrányok I. rész

A kétezres évek eleje óta közismert tény, hogy katolikus papok szexuális bűncselekményeket követtek el fiatal- és kiskorúak ellen.  A Boston Globe által 2002-ben feltárt visszaélések jogosan háborították fel a világ közvéleményét, hívőket és nem hívőket egyaránt. Az egyház perek ás vádak sokaságával nézett szembe és a milliós kártérítések  mellett, sok katolikus hagyott fel hite gyakorlásával. A bűnbánat és bocsánatkérés kevésnek bizonyult ahhoz, hogy helyreállítsa az egyház becsületén és népszerűségén esett csorbát.  A pedofil botrányoktól és az “egyház válságától” hangos nemzetközi sajtó rendszeresen tájékoztatta a lakosságot a már lezárt vagy éppen zajló ügyekről.  A közbeszédben, legyen szó bármilyen  molesztálásról, egyre inkább összekapcsolták a pedofíliát a papokkal, cölibátussal és katolicizmussal. Összegyűjtöttem, hogy pontosan mit és mennyit tudhatunk ezekről az esetekről  és mely megállapítások helytállóak és melyek nem, mi a valóság? Elöljáróban annyit, hogy a végkövetkeztetés sokak számára meglepő lehet.

Minden kétséget kizáróan megtörténtek olyan gyalázatos esetek, amikor katolikus papok szexuálisan bántalmaztak diákokat, gyermekeket.  Ezzel olyan súlyos testi-lelki szenvedést és sérülést okoztak, amely az áldozatot élete végéig elkíséri. Nincs olyan gesztus vagy pénzösszeg, amely jóvá tehetne ekkora megrázkódtatást.  Az elkövető nem kerülheti el tettének felelősségre vonását sem egyházi, sem világi hatóságok előtt. A botrányt pedig fokozza, hogy mindezt olyan emberek követték el, akik Krisztus igéit hivatottak terjeszteni.  Már egyetlen ilyen megtörtént eset is sok, de szomorú tény, hogy sokkal több ilyen botrányról tudunk. Felháborodásunkat csak fokozza, hogy akadtak olyan püspökök, akik megpróbálták elhallgatni e bűncselekményeket.  

the_boston_globe_april_18_2011.jpeg

Amikor számokról és statisztikákról beszélünk mindezeket nem szabad elfelejtenünk, hiszen minden egyes eset mögött egy emberi élet, egyéni tragédia áll. Az elfogulatlan ítéletalkotáshoz és eligazodáshoz  azonban szükséges a tények objektív ismerete és mindazon információk bemutatása, amely rendelkezésünkre áll.

 Az “egyház által” elkövetett bűnök

 Rögtön az elején tisztáznunk kell egy félreértést. A médiában a molesztálási ügyek sokszor úgy jelennek meg, mint “a Katolikus Egyház által elkövetett” bűnök. Ám ezeket bűnöket nem az egyház követte el, hanem adott esetben egyházi személy, a kettő pedig nem ugyanazt jelenti.[1]  A profán (tehát nem a teológiai) definíció szerint az egyház egy intézmény, hierarchikus felépítéssel, amely ma kb. 1,2 milliárd taggal rendelkezik, a világban jelen van különböző intézményeivel, szervezetivel stb.  A katolikus vallás szerint a gyermekek bántalmazása, a szexuális erőszak súlyos bűn (KEK, CIC), amely az egyházjog szerint büntetést von maga után. Ezért értelemszerűen a papi gyermekbántalmazás nem járhat az egyházi hivatal viselésével, a tisztség nem jogosítja fel a molesztálásra. Épp ellenkezőleg, a pedofil/gyermekbántalmazó pap cselekedetével súlyos bűnt követ el saját közössége és annak tisztsége, hivatala ellen is. Az ilyen pap tehát vét a Katolikus Egyház ellen is.

Az egyház tanítása mellett a kollektív bűnösség elvéről is szót kell ejtenünk. Hiszen jogosan háborodnak fel, azok a népek, nemzetek, közösségek, akiket egy tagjuk vagy kisebb csoportjuk által elkövetett gaztettekért kollektíve büntetnek vagy bélyegeznek meg.  Gondoljunk csak néhány ilyen igazságtalan vádra a múltból, mint pl. minden német náci, minden orosz kommunista stb.. Ahogyan a németek és az oroszok esetében sem érvényes a kollektív megbélyegzés, úgy a katolikusokra és a katolikus papokra sem igaz általánosságban, hogy pedofilok lennének. Már csak azért sem mert a későbbiekben látni fogjuk, hogy a probléma a papok egy  igen csekély létszámát érinti.

Ezeket a bűnöket ugyanis nem az egyház, hanem olyan katolikus egyének, papok követték el, akik hűtlenné váltak saját hivatalukhoz, visszaéltek hatalmukkal és kihasználták, hogy gyermekeket taníthatnak.  A gyermekmolesztálás sajnos igen sok világi iskolában is jelen van, mégis furcsán hangozna, ha azt állítanánk, hogy a tanárok, pedagógusok általában pedofilok.

 Hol, mikor, mi történt?

 Hogy tisztán lássuk a botrány valóságát, térben és időben meg kell határoznunk, miről is beszélünk valójában. Az írott és elektronikus sajtóban megjelenő hírek azt a benyomást keltik, hogy papok százai követtek el szexuális abúzusokat a közelmúltban és napjainkban is folytatódnak ezek a bűncselekmények, a Vatikán pedig nem tesz semmit. Nos, ez a kép erős revízióra szorul.

Ilyen gyermekbántalmazások több országban is előfordultak, a leginkább érintettek mégis az angolszász államok (USA, Ausztrália, Kanada) és Írország voltak. A botrányok hatására és azok kivizsgálására az Amerikai Püspöki Kar készíttetett egy tanulmányt az egyházon belüli pedofil ügyekről. A 2004-ben megjelent, ún. John Jay report a mai napig a legrészletesebb tanulmány, amely az amerikai papok által elkövetett pedofil ügyeket dokumentálja.[2] A 285 oldalas tanulmányból a teljesség igénye nélkül, csak a legfontosabb adatokat közlöm (hogy ne vesszünk el a számokban). Hangsúlyozom, a John Jay jelentés, az amerikai eseteket vizsgálta, 1950 és 2002 között.

A botrányok feltárása és közzététele 2002-ben valóban áttörte a hallgatás falát, hiszen két év alatt közel annyi visszaélésre derült fény (4.533-ra), mint azelőtt ötven év alatt összesen (5.677). Ám az újonnan, 2002-ben publikált eseteknek is a 80%-a 1950-1979 közé datálódik. A botránnyal tehát döntően az akkori 20-30 évvel korábbi visszaélések váltak ismertté.  Összesen 4.392 papot vádoltak meg szexuális bántalmazással 50 év alatt, ez a szám az amerikai papság akkori kb. 4%-ának felelt meg, továbbá  10.667 áldozatról tudunk.  Az áldozatok többsége  80,9% fiú volt, 67.4%-ban 11-17 év közötti fiatalokat bántalmaztak.

Az amerikai helyzetről összegzésként elmondható, hogy átlagban 100-ból 4 papot vádoltak meg, akik főképp serdülőkorú, 11-17 éves fiúkat bántalmaztak szexuálisan a 1950 és 1989 között. Kevesen tudják, hogy a pedofília a pubertás kor előtti gyermekek iránti vonzalmat jelenti, akik még nem töltötték be 13. életévüket. (Jóllehet a köznyelvben általában a 18 év alattiakkal szembeni zaklatásokat pedofil tetteknek nevezzük.) Bár nem teszi semmissé a borzasztó és megtörtént eseteket, azért jegyezzük meg, hogy a feltárt bántalmazások nagyobbik része tehát nem pedofil cselekedet volt.  Azt, hogy ezek a botrányok 2016-hoz képest 30-40 évvel történtek azért fontos kihangsúlyozni, mert szerencsére a visszaélések száma a 90-es, 2000-es években drasztikusan csökkent. 2005-ben 9, 2006-ban 14, 2007-ben 4, 2008-ban 14, 2009-ben pedig 6 új esetet regisztráltak mindössze.[3]

A Hittani Kongregációhoz, amely 2001-től illetékes eljárni a papok által elkövetett szexuális bántalmazásokban, háromezer pap esetében érkezett feljelentés kilenc év leforgása alatt (2001-2010).[4] A jelentett ügyek is az elmúlt 50 évre nyúlnak vissza és kb. 80%-uk az említett amerikai eseteket tartalmazza. Charles J. Scicluna, a Kongregáció ügyésze, az Avvenirének adott interjújában hozzátette: “Valódi pedofíliával az elmúlt 9 év során mintegy 300 esetben vádoltak papot. Kérem, ne értsen félre: természetesen ez is túl sok, de látni kell, hogy a jelenség messze nem olyan elterjedt, mint sokan gondolják.”[5]

Az esetek számához kapcsolódóan végül egy adatot kell még kiemelnünk; a világon jelenleg összesen kb. 414.000 katolikus pap teljesít szolgálatot.[6] Ez azt jelenti, hogy napjainkban a katolikus papság 0,7%-át vádolták meg szexuális zaklatással. Elgondolkodtató lehet mindez azok számára, akik azért nem járnak templomba, mert “a papok pedofilok”.

 folyt. köv.

 

[1] Vö. MESSORI V. - RATZINGER J. The Ratzinger report: An exclusive interview on the state of the Church, Milano 1987. ill.  https://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=80

[2] http://www.usccb.org/issues-and-action/child-and-youth-protection/upload/The-Nature-and-Scope-of-Sexual-Abuse-of-Minors-by-Catholic-Priests-and-Deacons-in-the-United-States-1950-2002.pdf

[3] PIERRE D.F. Jr. Double standard – Abuse scandal and the attack on the Catholic Church,Mattapoisett (MA), USA 2010., 46.o.

[4] http://www.magyarkurir.hu/hirek/mit-tesz-az-egyhaz-szexualis-buncselekmenyek-uegyeben-interju-hittani-kongregacio-uegyeszeve-0

[5] http://www.magyarkurir.hu/hirek/mit-tesz-az-egyhaz-szexualis-buncselekmenyek-uegyeben-interju-hittani-kongregacio-uegyeszeve-0

[6] 2014-es adatok szerint 414.313  katolikus pap szolgál világszerte http://cara.georgetown.edu/frequently-requested-church-statistics/