Utóbbi évek migrációs válsága kapcsán a legkülönbözőbb érveket és ellenérveket ismerhettük meg a befogadás mellett vagy ellen, szerte a világban.  Egyik ilyen sokszor hangoztatott argumentum szerint a keresztényeknek vagy keresztény államoknak kötelessége megnyitni a határokat ezen tömegek előtt. 

Ferenc pápa számos alkalommal szorgalmazta a határok megnyitását, falak lebontását és a migránsok befogadását. „Gondoljunk arra, hogy Jézus is menekült volt, el kellett menekülnie Szent Józseffel és Szűz Máriával Egyiptomba, hogy mentse életét.”- jelentette ki a Szentatya még 2014 nyarán.

Ezt követően a sajtóban is egyre gyakrabban lehetett találkozni a „Jézus is migráns volt” érveléssel (pl. itt), de német nyelvterületen is népszerűvé vált a hívek körében (mintegy alátámasztva a Willkomenskultur szükségességét). Az alábbi pontokban röviden összefoglalva cáfolnám ezt az érvet.

1. Jézus nem volt migránsgyermek

A szent család Názáretből Júdeába ment és Jeruzsálemtől nem messze, Betlehem városában, egy istállóban született Jézus. József és Mária azonban nem üldöztetés miatt volt kénytelen Betlehembe menni, hanem a császár elrendelte népszámlálás miatt. 

Azokban a napokban történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quiriniusz, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. ^József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. (Lk 2,1-6)

Említésre méltó, hogy a szent család épp azért került Betlehembe, mert a törvényt betartva végrehajtotta az uralkodó parancsát.

2. A kis Jézus menekült volt egy rövid ideig, de nem migráns

Bár a migráns nem egyenlő a menekülttel, manapság mégis szinonimaként szoktuk használni, azon egyszerű oknál fogva, hogy emberek százezreinél szinte képtelenség megállapítani, hogy ki a valódi üldözött és ki az, aki csak a jobb élet reményében kel útra. Jézus esetében egyértelmű, hogy életére törtek, meg akarták gyilkolni, ezért kellett a családnak elhagynia Júdeát.

Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant és Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. (Mt 2, 16)

3. A szent család a legközelebbi szomszédos provinciába, Egyiptomba menekült

Jézus és szülei a legközelebbi olyan helyre menekültek, ahol nem forgott veszélyben az életük; Egyiptomba. Mindamellett, hogy jelentős zsidó közösség élt itt, mint provincia, a birodalom részét is képezte. Tehát nem hagyták el a Római Birodalom területét, ezen felül pedig azonos társadalmi-vallási közeget választottak. Máté evangéliuma szerint az Úr angyala figyelmeztette Józsefet álmában, hogy ide meneküljenek.

„Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni.” Fölkelt, s még akkor éjszaka fogta a gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba. (Mt 2, 13-15)

4. A veszély elmúltával visszatértek Galileába

A hagyomány szerint kb. 1-2 év eltelte után a szent család visszatért Galileába, mivel Heródes halálával elmúlt a veszély.

Amikor Heródes meghalt, megjelent Egyiptomban álmában Józsefnek az Úr angyala, és így szólt hozzá: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját és menj Izrael földjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére törtek!” Erre fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és Izrael földjére ment. De amikor meghallotta, hogy Archelausz uralkodik Júdeában apja, Heródes után, félt odamenni, ezért egy álmában kapott utasításra Galilea tartományba költözött. (Mt 2, 19-23)

Konklúzió

Amennyiben a szent család történetét tekintjük mérvadónak a menekültválság kérdésében csak azok az országok jöhetnének szóba, ahol háborúk dúlnak. Egyének esetében pedig, akiket a fennálló politikai rendszer likvidálni akar. Akik ilyen veszélynek vannak kitéve, azoknak célországa a legközelebbi szomszédos és hasonló kultúrájú ország kell legyen.  Egy konkrét példán szemléltetve: Tegyük fel, hogy Homszban élek és kirobban a szír háború, átmenekülök Libanonba, majd megszűnnek a harcok és visszatérek. Ha a történetet lefordítjuk jelen korunkra, a szent család ezt cselekedte nagyjából. Ettől még sajnos nagyon sokan élnek rossz körülmények között, de az más téma, hiszen Szent József sem azért vitte családját Egyiptomba, hogy ott, mint ács többet keressen...

Természetesen minden államnak joga eldönteni, hogy kit enged be területére, de a szent család példája, úgy gondolom, hamis érv a korlátlan befogadásra.